Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyvek - kiegészítő irodalom és regények

2010.09.16

 

 

Kép Badinter, Elisabeth : A szerető anya / Az anyai érzés története a 17-20. században

"Az anyai szeretet szent dolog. Többszörösen is az: a gyermek – és ki nem volt gyermek, kinek ne lenne, vagy ki ne akarna gyermeket – világra hozója, szükségleteinek kielégítője, elsődleges támasza, nevelője és tanácsadója, mindez az édesanya, ahogyan a magyar kifejezés olyan érzékletesen jelöli. Édes, mert az általa nyújtott örömök megédesítik személyét és a vele való kapcsolatot. Jelenléte, feltétlen odaadása annyira természetes életünkben, hogy nem is tudunk, nem is merünk arra gondolni, hogy mindez esetleg másképp is lehetne.
Az anyai viselkedés eme "természetességét", "ösztönjellegét" vizsgálja a filozófus Elisabeth Badinter történeti perspektívában. Nem kevesebb céllal, mint kimutatni, hogy az anyák gyermekeik iránti szeretete sem más, mint a többi szeretet: változó és feltételekhez kötött (a szeretet feltétel nélküli, önzetlen - ami feltételes, az már nem szeretet - erről máskor bővebben, a szerk.). Nem ösztönös. Függ az anyaság, és tágabb értelemben a nők és a gyermekek társadalmi, formális megítélésétől, a gazdasági helyzettől, az uralkodó kulturális normáktól, és természetesen az egyéni vágyaktól is
Kifejti azt a véleményét, hogy a pszichoanalízis csak tovább növelte a nők gyermekeik iránt érzett felelősségérzetét, kiemelte az anyai hivatás természetszerűségét, és áldozat jellegét.
Legvégül, a számunkra talán a legközelebb álló témaként a modern családmodellt vizsgálja, kiemelve az apa növekvő szerepét és otthoni feladatvállalását.
"

 

 



Kép Bedő Kriszta : Földre szült angyalok

"Sokat tanultam Tőled, drága Kriszta, a szüléseid, gyerekvárásaid kapcsán. Ha csak tizedannyit tanulnak az olvasók a könyvedből, már megérte megírni..." (Geréb Ágnes)

"Ha egy könnycseppet letöröltem, nem éltem hiába?
Ha jókor töröltem le?
Vagy nincs ott a 'ha'?
Ez a gyermek, az enyém mindenképp,
és akármilyen testet ölt a gyermekem...
Rám bízták az
angyalok,
egyet
maguk közül." (részlet a könyvből)

 

 

 

 

 

 

Kép Dahlke, Ruediger : Sorsfordulók / Az életválság mint az újrakezdés lehetősége

"Születés, serdülőkor, a szülői házzal összekötő köldökzsinór elvágása, házasság, öregedés, halál - ezekkel a természetes jelenségekkel egyre kevésbé boldogulunk. A minden ember életében eljövő nagy sorsfordulókat szinte krízisként éljük meg. Ahol korábbi generációknak ünnepelni volt kedvük, mi gyászolunk. Számunkra elvesztek azok a szertartások, amelyek tartást adtak. Nagy árat fizethetünk érte. Minél kevésbé foglalkozunk az életválságok jelentőségével és következményeivel, minél inkább kiszorítjuk őket a tudatunkból, annál fájdalmasabb testi hatásaik lehetnek. Így keletkeznek azok a kórképek, amelyeket lelki  szükségleteink ki nem elégítése okozott.

A pszichoszomatikus medicinában nagy tapasztalatú orvos és terapeuta, Rüdiger Dahlke, lépésről lépésre ismerteti velünk, milyen betegségek származnak a feldolgozatlan, megoldatlan életkori válságokból. Ám azt is megmutatja, hogyan ragadhatjuk meg az élet válságos korszakaiban rejlő pozitív változási lehetőségeket. Azt tanácsolja, hogy tudatosan haladjunk át életutunk minden állomásán, hogy az elkerülhetetlen életkori válságok akadályait növekedési lehetőségként fogjuk fel - és főként, hogy legyenek újra saját és közösségi szertartásaink, rítusaink."

 

 



Kép Deáky Zita, Krász Lilla : Minden dolgok kezdete / A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. Század)

"A születés kultúrtörténetének aktualitását a 21. században a születéshez és a halálhoz való megváltozott, gyakran ambivalens (kétértelmű, kétféleképpen értelmezhető  - a szerk.) viszonyunk adja. A modern társadalom embere gyakorta egyedül szül és születik, és egyedül van a halál órájában is. A születés és a halál elvesztette közösségi jellegét. Évezredeken keresztül számos képzet, hiedelem és szokás kísérte az élet e két végpontját. A hagyomány szabta rendben testi-lelki támaszt kapott mindenki. A szülés, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a 20. század folyamán Európában a modern egészségügyi és szociális intézmények rendszerébe került, ahol gyógyszerek, vizsgálatok, ellenőrzés, adminisztráció követi nyomon az anya testi folyamatait, és a magzat fejlődését. Napjainkban Európa-szerte, a tudományos világban és a közéletben egyaránt, élénk viták folynak a szülés helyéről, a szülést segítők személyéről, az újszülött első perceiről, napjairól, a szoptatás fontosságáról, a meddőségről, a születésszabályozás kérdéseiről, a szülés talán túltechnicizált körülményeiről. Ebből a kötetből megtudjuk, hogyan is zajlott a születés misztériuma eleink korában, bábák, gyógyfüvek, babonás szokások és – mindenekelőtt - a közösség megtartó erejének segítségével. A születés magyarországi kultúrtörténetének mintegy négy évszázadát megjelenítő kötet a két szerző másfél évtizedes történeti, néprajzi, történeti antropológiai munkásságának eredménye. "

 

 



Kép Feldmár András - Fliegauf Benedek : Van élet a halál előtt? 

"A szanszkritban az a szó, amely a házasságot jelenti, pontosan ugyanaz a szó, amely a halált is jelenti. Tehát meghalni és megházasodni: ugyanaz a szó. Miért? Mert hogyha nem akar az ember meghalni, akkor ne házasodjon meg. Hogyha nem akar úgy meghalni, aki volt. Ha valóban valakivel együtt akarok élni, akkor az egyedülálló létemnek meg kell halnia, és újraszületik valaki belőlem, aki egy része valami nagyobbnak, mint ami én vagyok."

Ilyen, és ehhez hasonló bölcsességeket olvashattok a könyvben. A mű alapjául szolgáló előadást megtekinthetitek itt:

www.youtube.com/watch

 

 

 

 

 

Kép Gulyás Péter Pál : Köldökcsillag a pocakhegyen / Az anyaság mítosza

"Egy szédítően régi és hihetetlenül elterjedt elképzelés szerint az égig érő hegy épp a Sarkcsillagnál fúródik a szakadatlan körtáncot lejtő Égbolt kellős közepébe. És ezt a rendszerint hegyoromra álmodott Sarkcsillagot feltűnően gyakran becézi számtalan nép Köldöknek.
 Köldökcsillag? E furcsa kifejezés nyilván az "égközép" átfogalmazása. Ebbe bele is törődhetnénk, mint mások, ha ezt a Sarkcsillagot csupán az égbolt köldökének tartanánk. De nem. A Sarkcsillag rendszerint Ég és Föld közös köldöke. Na, ilyenkor nyúl az ember a pohár után,  mert mi dolga a Földünk köldökének az ég tetején? Valamire csak gondolhattak a mítoszálmodó ősfilozófusok, amikor ezt a legjelesebb zónát száműzték hőn szeretett létterünkből.
 Jóllehet a köldök egy emberi testtáj, ám Ég és Föld távlataiban ez a kifejezés a központnál, középnél nem jelenthet többet, ezt sugallják modern beidegződéseink, és épp ez lehetett a továbbgondolás kerékkötője e messze ható problematikában...
 A kozmológiai spekulációkat ugyanis nem a modern ember találta ki, hanem az az őskori elmélkedő, aki akár valóságos köldökére is gondolhatott, az emberszabású És és Föld köldökére.
 Hát ezt a pompázatos tájat szeretnénk itt mi most Önökkel bebarangolni..."

"Gulyás Péter Pál évezredek mélységeibe, világtájak és világképek meglepő sokféleségébe vezető szakszerű mítosztörténeti elemzése-értelmezése..."

A könyv elolvasható itt:

mek.oszk.hu/02500/02516/

 

 

 

Herczog Mária szerk. : Ne hagyjuk őket magukra! / Megelőzhető az újszülöttgyilkosság

(A borító túlontúl megrázó látványt nyújt, ezért nem másoltam be)

"Évente átlagosan 25 csecsemőgyilkosságra derül fény. Ezek kivétel nélkül mind eltitkolt terhességek következményei. A titkolt terhesség lényege, hogy az állapotos nő környezete előtt, és gyakran saját maga előtt is, tagadja azt a tényt, hogy gyermeket vár. Ennek sokféle pszichikai következménye lehet, akár az is, hogy a hasa kevésbé nő meg, a terhesség külső jegyei kevésbé láthatóak. Kevésbé, de nem egyáltalán. A 25 várandós nő titkolt, tagadott állapota felett nap mint nap szemet huny 20 együtt élő partner, 47 szülő, 72 közel vagy együtt élő rokon, 59 munkatárs, 132 szomszéd és közeli ismerős, 25 postás, 40 boltos, 30 védőnő, orvos, egészségügyi vagy szociális dolgozó. A 25, születése után magára hagyott, megölt gyerek érkezését észrevehette volna 425 ember és elég lett volna, ha közülük csak néhányan tudják, mit kell ilyenkor tenni.

Az a javaslat, hogy minél több kórház előtt legyen olyan inkubátor, ahol az anyák név nélkül otthagyhatják gyermekeiket, illetve hogy lehetőségük legyen az anonim szülésrem kétségtelenül kifejezi a jó szándékot, mely szeretné elérni, hogy ne történhessenek meg ezek az esetek. Ugyanakkor ezek a módszerek nem azt üzenik, hogy figyeljünk egymásra, és segítsünk a bajban levőknek, hanem azt, hogy csukja be a szemét a 425-ön túl további 10 millió ember..."

Elfogulatlan írás a csecsemőgyilkosságok hátteréről - aki meg akarja érteni, megértheti, s tehet a szebb világért.

 

 



Kép Hidas György – Raffai Jenő – Vollner Judit : Lelki köldökzsinór / Beszélgetések a kisbabámmal

"Napjainkra tényszerűen bebizonyosodott, hogy az ember lelki élete nem a születés, hanem a fogantatás pillanatával kezdődik. Létezik olyan módszer, az anya-magzat kapcsolatanalízis, amelynek segítségével az édesanyák és méhükben növekedő babájuk között egyfajta láthatatlan kötelék, lelki köldökzsinór jön létre. Mértékadó nemzetközi tudományos körök az eljárást a pszichológia területén a pszichoanalízis bevezetése óta a legnagyobb jelentőséggel bíró "találmányként" tartják számon. A legújabb kutatások szerint alkalmazásával a születés előtt a babák optimális fejlődési pályára állíthatók, és tökéletesen felkészíthetők a születés fájdalmasan szép élményére... "

 

 

 

 

 

 

Kép Kitzinger, Sheila : Miért sír a baba?

"Tanácsokban a síró csecsemő szülei sosem szenvednek hiányt - sajnos azonban a jószándékú javaslatok a gyakorlatban többnyire használhatatlannak, gyakran ellentmondásosnak bizonyulnak. Sheila Kitzinger, a világ egyik legismertebb és legelismertebb gyermeknevelési tanácsadója a napjainkban egyre népszerűbbé váló, a csecsemők következetes fegyelmezését és szigorú életvezetését propagáló irodalomra válaszul írta meg ezt a könyvét.

A Miért sír a baba? c. könyvében az írónő olyan, gyakorlati megoldásokat kínál a síró csecsemő megnyugtatására, amelyeket kivétel nélkül kisgyermeket nevelő, hús-vér asszonyok tapasztalataiból, hosszas kutatómunka során gyűjtött össze. Tanácsai, briliáns meglátásai bizonyára hasznos segítséget nyújtanak majd az első, de talán még a sokadik gyermeküket nevelő kismamák és kispapák számára is."

 

 

 


Kép Liedloff, Jean : Az elveszett boldogság nyomában / A kontinuum-elv

"Venezuela dzsungeleiben egy fiatal amerikai felkeresi a ma is kő körszaki körülmények között élő jekána indiánokat. Ezeknek a "vadembereknek" a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyűgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél. Az első meglepő megfigyelése, hogy a jekánák nyelvéből hiányzik a munka kifejezés, és ezzel együtt mindaz, amit mi munka alatt értünk: a muszájból, erőfeszítések árán végzett tevékenység, kevés élvezettel. Számukra minden tevékenység öröm, a megerőltető tennivalók közben vicceket mesélnek egymásnak, és jókat szórakoznak. Minden tevékenységük közben saját jól-létüket növelik. Ha a szomszédos törzsekkel üzletelnek, a jó kapcsolat megőrzése mindig fontosabb számukra, mint a jó alku. Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hagy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendű cél, hanem egy természetes állapot."

Magyarul: leírja azt az életmódot, amit - bár technológiailag fejlettebb módon - hazánkban is éltek a régi, szeretetalapú faluközösségekben.

 

 

 

Kép Molnár V. József : Az emberélet szentsége

"A régi ember a kerek világ kellős közepében a teremtő és törvényt adó Urat, a személyes Istent találta meg, akivel mindenkor beszédes viszonya adódott; mert Isten nem hívatlanul jelenik meg életünkben: Tőle kapott lelkünk magával hozza óhajtását. Hitt mindenható erejében, s abban, hogy a látható és láthatatlan (csak sejthető, csak hatásában észlelhető) csillagnyi másságban egyazon Ige működik; ezért a minden porcikájában összefüggő és összehangolt téridő rendszer része, részese, s egyben egésze lehetett. A létezők egybetartozást a veleszületett ősképekkel, s a hasonlóságon alapuló kapcsolatokban érzékelte. A Mindenségben megtalált egybecsengéseket szűkebb emberi környezetére is érvényesnek tartotta. Nem másolta a természet adta mintákat, amelyek az ős-képeket és a nemzedékről nemzedékre öröklődő szokásokat "igazolták vissza"; emberi különvalóságát megtartva, őrizve a személyére szabottat is, azt erősítve igazította életét a "nagy egész" működésrendjéhez...

A hajdan volt kerek világban ekképpen a Mindenség lélekrajzát valósította az ember, s hagyta mintául, kovászként mireánk. Úgy vélem, a tikkadó lelkű mai embernek szüksége van eleink szokásrendszerére, bár a régi formákat másolni a mában (az alaposan megváltozott körülmények között) csak részben lehet - módszert adhat a hagyomány, s gyökereket erősíthet, mivel a valóságos hit örök, isteni értéket őrző kerekségét mutatja meg."

Könyv azoknak, akik szeretnék megismerni az ősi alapokon nyugvó magyar szokásrendszert, az emberi élet sorsfordulóira vonatkozóan, a születéstől a búcsúzásig.

 

 

 

Kép  Odent, Michel : A szeretet tudományosítása

"Nem is olyan régen a szeretet, a szerelem még csak a költők, művészek és filozófusok témája volt. A XX. század utolsó évtizedeiben sokféle tudományos megközelítésen keresztül is elkezdték vizsgálni a szeretetet, de mintha a sok bába között elveszett volna a gyerek: a szeretet lényege.
A szeretet tudományosítása olyan megdöbbentő kérdéseket vet fel, mint például, hogy vajon miért zavarja meg minden társadalom rituálészerűen az anya és újszülött közti kapcsolatot? Az emberiség története során evolúciós előny származott abból, hogy inkább az agresszió, mintsem a szeretet képessége fejlődött. Sok évezreden át a legtöbb embercsoport túlélési stratégiája a természet és más embercsoportok feletti uralom volt. A szeretet tudományosítása rámutat: itt az idő, hogy rádöbbenjünk, mennyire sürgős újra kifejleszteni a Földanya iránt érzett tiszteletünket és a szeretetre való képességünk egyéb oldalait."

 

 

 



Kép Odent, Michel : Császármetszés

"Manapság, a világ számos vidékén, négyből legalább egy gyermek császármetszéssel születik. Meglepő módon mégis ez az első könyv, amely sorra veszi a császármetszéssel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket.
Hogyan vált a nagyszerű életmentő műtét a szülés ilyen gyakori módjává?
Miért van az, hogy egyes helyeken a császármetszés aránya 10% vagy kevesebb, másutt pedig 50% vagy még annál is több?
Miért kell máshogy megközelíteni a vajúdás nélküli, a vajúdás közbeni illetve a sürgősségi császármetszést?
Lehet-e hüvelyi úton szülni császármetszés után?
Milyen kórokozókkal találkozik életében először az az újszülött, aki császármetszéssel született?
Könnyű-e a szoptatás császármetszés után?
Mit tudunk a császármetszésnek az újszülöttre és az anyára gyakorolt hosszú távú hatásairól?
Mi az „á la carte”, vagyis a programozott császármetszés jövője?

Mik a császármetszés XX. századi, és mik a XXI. századi kritériumai?
Mi a császármetszéssel született civilizáció jövője?
Ha a kutyák és a főemlősök császármetszés után nem gondozzák utódaikat, vajon az emberiség túlélheti-e a biztonságos császármetszést? "


 


Kép Singer Magdolna : Áldatlan állapot / Mi lesz velünk?

"Singer Magdolna könyve remélhetően megtöri azt a csendet, ami a rendellenesen fejlődő magzatok sorsának alakulását veszi körül. Bármilyen abszurd, a halál csendje is ez, hiszen sok esetben egy fájdalmas folyamat végén az anyának kell döntenie az élet kioltásáról. A reménnyel, örömmel, boldog várakozással teli áldott állapotból a várandós anya mély örvénybe zuhan, nincs kapaszkodó, segítség, támasz. Áldatlan állapot ez, szorongásokkal, kétségekkel, félelmekkel terhelt. A „modern taigetoszi” történetek feltárják a magzati diagnosztika örvendetes fejlődésének árnyoldalát is, átérezhetjük, milyen sors vár azokra a szülőkre, akik e fejlődés áldásának köszönhetően „időben” megtudják, hogy gyermekük rendellenesen fejlődik az anyaméhben.
Sem a társadalom, sem az egészségügy nincs felkészülve ennek a kegyetlen élethelyzetnek a kezelésére. A szülők nem, vagy alig kapnak segítséget attól a pillanattól kezdve, amikor közlik velük a letaglózó hírt leendő gyermekük gyógyíthatatlan betegségéről.

Olyan anyák is megszólalnak a kötetben, akik megváltak gyermeküktől, de szörnyű árat fizettek érte, és megszólalnak olyanok is, akik nem szakították meg terhességüket. Az utóbbiak közül találkozhatunk anyával, akinek tökéletesen egészséges gyermeke született, olyannal is, akinek a babája a születése után meggyógyult, de olyannal is, akinek meghalt a gyermeke vagy sérülten él. A témához hozzászól szülész, humángenetikus, neonatológus, pszichológus, pszichiáter és klinikai szociális munkás is.
Az anyák érzelemtől fűtött, szubjektív beszámolói bizonyára túlzásokat és orvosi tévedéseket is tartalmaznak, de mindezek nem vonnak le értékükből, és a történeteket olvasva magunk is átélői leszünk az eseményeknek. Drukkolva, szorongva, felszabadultan örülve, sírva, megnyugodva – mikor merre kanyarodik a történet. Egy biztos, nem tudunk kívül maradni."



Kép Varga Katalin – Suhai-Hodász Gábor : Szülés és születés, lélektanon innen és túl

"A szülés és születés eseményeit napjainkra oly mértékben "bekebelezte" az egészségügy, hogy szinte elfelejtjük, a szülés és születés nem kizárólag orvosi esemény. A "hivatalos" várandósgondozás és a medikalizált szülészet bár meghatározza napjaink gyakorlatát, azonban csak egyik lehetséges változata annak a mindennapi csodának, (a)hogy ember születik. Ez a könyv számos további megközelítést is körüljár: a magyar nép hagyományoktól a művészetekig, az apák érintettségétől az antropológiai megfigyelésekig, a szülés archetípusától a beavatási szertartásokig, hogy csak néhányat említsünk. A könyv így korántsem csak azok érdeklődésére tarthat számot, akik éppen gyereket várnak. Mindenki hasznos szempontokkal gazdagodhat, aki szeret egy jelenséget több oldalról szemügyre venni, a kézenfekvő dolgokat mégis megkérdőjelezni és azok mélyebb összefüggéseit átgondolni. Az olvasó eleinte talán elbizonytalanodik, hiszen egy jól megszokott, viszonylag jól ismert megközelítést kell egy időre félretennie és elindulnia egy olyan kalandos utazásra e könyv oldalain, amely végén megszülethet saját új felfogása a szülés és születés eseményeiről, megerősödve néhány olyan gondolattal, amit talán már eddig is sejtett, érzett vagy tudott..."

 

 

Regények:


Kép Bohjalian, Chris : Hajnali alkony

""Egy jeges téli éjszakán, egy elhagyott házban Sibyl Danforth, a bába, kétségbeesetten próbálja megmenteni egy gyermek életét. Császármetszést hajt végre az anyán, akirol azt hiszi, a vajúdás közben agyvérzést kapott és meghalt. Felmerül a vád: páciense még élt, amikor kezében megvillant a kés. Hiába Sibyl jó híre, az otthonszülést ellenzok tábora vad támadásba lendül, felelotlen gyilkosnak próbálja beállítani a döntéskényszerben cselekvo bábaasszonyt.
Izgalmas és megkapó történet vétlenségrol és véletlenrol; igazságról és igazságszolgáltatásról, amelynek során Charlotte Bedford famíliája elveszít egy anyát, míg Sibyl Danforth családja megtesz mindent, hogy megtartson egy másikat."


 

 

 

 

 

Kép Diamant, Anita : A vörös sátor

"Szerelem, árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyok könyve: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a története elevenedik meg lapjain. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. A vörös sátor főszereplői: Lea, Ráhel, Zilpa, Bilha és a mesélő: Dína. Az ő szerelmeikről szól ez a regény, amelyet olvasva rádöbbenünk, hogy máig ugyanazok a kérdések és szenvedélyek határozzák meg életünket. A vörös sátorban minden együtt van, ami izgalmassá tehet egy könyvet: szerelmi örömök és csalódások, családi bonyodalmak, érzelmi viharok. Anita Diamant fordulatos történeteivel és elragadó stílusával szerte a világon meghódította az olvasók – különösen a hölgyek – szívét."

 

 

 

 

 

Kép  Taylor, Debbie : A folyónál

"Félrevonták élők és holtak világa között az átlátszó függönyt…és az ősök ott tolongtak szeretteik körül, engeszteltek, csúfolódtak, helyeseltek, cáfoltak, és otthagyták gyermekeik lelkében a bizonyosság puha iszapját. És amikor vége lett, elillant a kétely köde, és a dolgok helyrezökkentek, mintha kificamodott ízületet raknának helyre." A kivételes szépségű afrikai lány, Beauty és családja történetén keresztül Debbie Taylor bevezeti az olvasót Zimbabwe falvainak életébe. A regény egyszerre a képzelet szülötte és megtörtént esetek krónikája egy olyan világban, ahol mindent varázslat vesz körül, s ahol a születés csodáját túl korán beárnyékolja a halál. Évszázados, vakon tisztelt hagyományok feszülnek szembe a lassan teret hódító civilizációval, az "egy rész orvosság, egy rész lélektan, egy rész fohász" gyógymód a korszerű klinikai kezeléssel, s ebben a harcban a halott ősök szellemhangja gyakran bizonyul még erősebbnek. E változó világban csak egyvalami állandó: az életet adó, védelmező anyák szakadatlanul ismétlődő csodája." (a kép az angol kiadás borítóját mutatja)